S_zhongguo_call

Kína földrajza – érdekességek

Kína területe 9,6 millió négyzetkilométer, a világ harmadik legnagyobb országa. A szárazföldön határának hossza 22800 km, szárazföldi partvonala kb. 18000 km hosszú, rengeteg kikötővel. Az országhoz több, mint 5000 sziget tartozik. Domborzata nagyon változatos, nyugatról keletre haladva “lépcsőzetesen” alacsonyodik. Nyugaton a Qinghai – Tibeti fennsík átlagosan 4000 méterrel van a tengerszint felett, a fennsíkot 6-7000 méteres hegycsúcsok veszik körbe (északon a Kunlun, nyugaton a Pamír és a Karakoram, délen pedig a Transzhimalája). Kissé keletebbre tekintve 1-2000 méteres magasságban találjuk a száraz Belső-Mongóliai fennsíkot és a Föld legnagyobb kiterjedésű lösztakaróval fedett fennsíkját. A Jangcétól délre elterülő Dél-kínai hegyvidék már alacsonyabb, a negyedik “lépcsőt” pedig az ország két, rendkívül sűrűn lakott termékeny síkvidéke, az Északkelet-kínai és az Észak-kínai alföld alkotja.

Kínában igen sokfajta éghajlatot találunk, de területének nagy része a mérsékelt övben fekszik. Déli részén már trópusi éghajlat uralkodik, ahol szinte egész évben nyár van. Északnyugaton az éghajlat fő jellemzője a szárazság, ugyanakkor keleten a Jangce völgye meleg és párás. Pekingben a tavasz rövid, száraz és poros, ugyanis áprilisban fúj a sárga szél, mely a Góbi-sivatag felől finom port hoz. A nyár forró, a tél pedig hideg errefelé.

Kína folyóinak hossza 220000 km, a vízhozamuk eléri a 2700 milliárd köbmétert. Nem csoda, hogy vízenergiatermelésben első a világon. Kína (és Ázsia) leghosszabb folyója a Jangce. Vízgyűjtő területe több, mint 18 millió négyzetkilométer. A Sárga-folyó a második leghosszabb folyója (5464 km). Legnagyobb édesvizű tava a Poyang-tó, legnagyobb sósvizű tava pedig a Qinghai-tó.

Kína tartományai és a főbb városok

kinaterkep01

S_wenhua_call

Kultúra

Kapuőrző oroszlánpár

Sok épület előtt látni a bejárat két oldalán egy -egy oroszlánt. A bal oldali, mely jobb mancsát egy labdán nyugtatja, a hím, a jobb oldali pedig, amelyik bal mancsával egy kisoroszlánra vigyáz, a nőstény. A magyarázatok szerint a labda a rendíthetetlen nyugalomnak, a kölyökoroszlán pedig a bő utódlásnak a szimbóluma. Az oroszlán a régi Kínában az uralkodói hatalom mindenhatóságát jelképezte. Kapuőrző oroszlánokat nemcsak a császár állíthatott, hanem a hatodik szint feletti hivatalnokok is. A legmagasabb rangú császári hivatalnokok háza előtti oroszlán sörénye 13 hurkot vetett, a hurkok száma a rang szerint csökkent.

Az oroszlánok mai formájukat a Ming-dinasztia alatt nyerték el. A buddhizmus az oroszlánt az igazság nemeslelkű őrzőjének, a gonosz ellenségének tekinti. Ez okból található meg kőhidak és pecsétnyomók díszítőelemeként is. Az oroszlántánc a Han-kor óta közkedvelt.

kapuorzooroszlan_nosteny kapuorzooroszlan_him

Kapuőrző oroszlánok a Nyári Palotánál (颐和园)

Tavaszünnep – Holdújév

Kínában hivatalosan ez egy 3 napos ünnep, mely általában februárra esik. A legenda szerint ilyenkor a Földisten felmegy az égbe és beszámol a Jáde Császárnak minden egyes család elmúlt évbeli viselt dolgairól. A nagyobb városokban már több héttel az újév előtt érzékelni lehet az ünnep közeledtét, a boltok hosszabb ideig tartanak nyitva, mindenhol piros lampiont látni ( a piros a szerencse színe). A 12. holdhónap utolsó napjának estéjén a kínai családok együtt ünnepelnek, felköszöntik a legidősebb családtagot, az öregek pedig piros papírba csomagolt pénzt adnak a fiataloknak (红包), sokszor a munkahelyen is kapnak ilyet a dolgozók. Az ablakokra ilyenkor papírkivágásokat, az ajtókra pedig verssorokat ragasztanak, sőt az egész lakást versidézetekkel és képekkel díszítik.
A közös ünneplés fénypontja a hagyományos oroszlántánc és a sárkány-lampiontánc, mely már a tereken, utcákon zajlik. Az újév első napjaiban a rokonok meglátogatják egymást és jókívánságokkal halmozzák el egymást. Gyakorlatilag ilyenkor szinte az egész ország 1-2 hetes szabadságra megy!