Gōngfǎ, quánfǎ, yòngfǎ

Az edzés három fő részre bontható, melyek mindegyikére érvényesek a gyakorlás során mindvégig szem előtt tartandó alapelvek. A szorosan összefüggő elemek mindegyikének kitartó gyakorlása szükséges a harcművészeti jártasság (kungfu) eléréséhez.

Gōngfǎ 《功 法 》

Az „alap”, mely magában foglalja a meditációs gyakorlatokat (wuji állás, taiji állás, hunyuan állás), a qìgōng-ot (12 gyakorlatból álló hunyuan qigong), selyemtekercselő gyakorlatok (chánsī nèigōng 缠丝内功), a taiji (facsaró)bot gyakorlatokat. A gōngfǎ célja a qì gyarapítása, minőségének javítása, és írányítása. A gōngfǎ a fejlődés nélkülözhetetlen eleme, biztosítja a taijiban használt képességek megőrzését életünk végéig.

Quánfǎ 《拳 法,Quánfǎ》

Formagyakorlatok, melyhez tartalmilag a fegyveres formagyakorlatok is sorolhatóak. A formagyakorlatokkal sajátíthatók el a rendszer technikái (13 technika), fejleszthető mind belső (jīng, qì, shén) mind a külső (izmok, inak, csontok). A körkörös mozgással valósítható meg a yin és yang folyamatos változása, illetve a dāntián („tantien”) fejlesztése, mely a körzések középpontja.

Yòngfǎ 《用法, Yòngfǎ》

Alkalmazások. Fő módszere a lökő-kezek, azaz a tuishou 《推手, tuī​ shǒu​》. A lökőkezek egy progresszív módszer, melynek segítségével elsajátítható a taiji 13 technikája alkalmazása 《太极十三式, tài​jí​ shí​sān​ shì​》. Progresszív, mert az egyszerűtől, halad a bonyolult felé, illetve a kötött mozgástól a szabad mozgás (küzdelem) felé. A gyakorlás kezdetén egy helyben egy-egy kéz folyamatos érintkezésével történik a mozgás, majd kétkezes gyakorlatok következnek. A következő szint a lépésekkel kivitelezett gyakorlatok (folyamatos érintkezéssel), majd végül a szabad küzdelem.

Míg a formánál saját magunk megismerése a cél, a lökőkezeknél a fókusz az ellenfélen van. Fejleszti a bőrérzékelést (听力, tīng​lì​), melynek segítségével rögtön felismerhető az ellenfél szándéka, mozgásának iránya, s így a megfelelő reakció kiválasztása. A lökőkezek tanulása már bizonyos jártasságot feltételez a gōngfǎ-ban és a formagyakorlatokban.

Mesterünk az oktatást valamelyik egyszerűsített formagyakorlattal kezdi, melyet a későbbiekben a gongfa (qigong, taiji állás), majd a lökőkezek követ.

Érdekesség: A hagyományos oktatásban az első néhány évben a tanítványok kizárólag a gongfa-t, illetve a taiji állást gyakorolták. Az embertpróbáló gyakorlatok jó alapot biztosítottak a további tanuláshoz, illetve kiválasztódtak az elkötelezett és kitartó tanítványok, akiket a mesternek érdemes volt évtizedekig tanítani.