1. ORSZÁGISMERET

Kína földrajza – érdekességek

Kína területe 9,6 millió négyzetkilométer, a világ harmadik legnagyobb országa. A szárazföldön határának hossza 22800 km, szárazföldi partvonala kb. 18000 km hosszú, rengeteg kikötővel. Az országhoz több, mint 5000 sziget tartozik. Domborzata nagyon változatos, nyugatról keletre haladva “lépcsőzetesen” alacsonyodik. Nyugaton a Qinghai – Tibeti fennsík átlagosan 4000 méterrel van a tengerszint felett, a fennsíkot 6-7000 méteres hegycsúcsok veszik körbe (északon a Kunlun, nyugaton a Pamír és a Karakoram, délen pedig a Transzhimalája). Kissé keletebbre tekintve 1-2000 méteres magasságban találjuk a száraz Belső-Mongóliai fennsíkot és a Föld legnagyobb kiterjedésű lösztakaróval fedett fennsíkját. A Jangcétól délre elterülő Dél-kínai hegyvidék már alacsonyabb, a negyedik “lépcsőt” pedig az ország két, rendkívül sűrűn lakott termékeny síkvidéke, az Északkelet-kínai és az Észak-kínai alföld alkotja.

Kínában igen sokfajta éghajlatot találunk, de területének nagy része a mérsékelt övben fekszik. Déli részén már trópusi éghajlat uralkodik, ahol szinte egész évben nyár van. Északnyugaton az éghajlat fő jellemzője a szárazság, ugyanakkor keleten a Jangce völgye meleg és párás. Pekingben a tavasz rövid, száraz és poros, ugyanis áprilisban fúj a sárga szél, mely a Góbi-sivatag felől finom port hoz. A nyár forró, a tél pedig hideg errefelé.

Kína folyóinak hossza 220000 km, a vízhozamuk eléri a 2700 milliárd köbmétert. Nem csoda, hogy vízenergiatermelésben első a világon. Kína (és Ázsia) leghosszabb folyója a Jangce. Vízgyűjtő területe több, mint 18 millió négyzetkilométer. A Sárga-folyó a második leghosszabb folyója (5464 km). Legnagyobb édesvizű tava a Poyang-tó, legnagyobb sósvizű tava pedig a Qinghai-tó.

Kína tartományai és a főbb városok

Kína térkép

 

Kapuőrző oroszlánpár

Sok épület előtt látni a bejárat két oldalán egy -egy oroszlánt. A bal oldali, mely jobb mancsát egy labdán nyugtatja, a hím, a jobb oldali pedig, amelyik bal mancsával egy kisoroszlánra vigyáz, a nőstény. A magyarázatok szerint a labda a rendíthetetlen nyugalomnak, a kölyökoroszlán pedig a bő utódlásnak a szimbóluma. Az oroszlán a régi Kínában az uralkodói hatalom mindenhatóságát jelképezte. Kapuőrző oroszlánokat nemcsak a császár állíthatott, hanem a hatodik szint feletti hivatalnokok is. A legmagasabb rangú császári hivatalnokok háza előtti oroszlán sörénye 13 hurkot vetett, a hurkok száma a rang szerint csökkent.

Az oroszlánok mai formájukat a Ming-dinasztia alatt nyerték el. A buddhizmus az oroszlánt az igazság nemeslelkű őrzőjének, a gonosz ellenségének tekinti. Ez okból található meg kőhidak és pecsétnyomók díszítőelemeként is. Az oroszlántánc a Han-kor óta közkedvelt. 

Kapuőrző oroszlánok a Nyári Palotánál (颐和园)

Tavaszünnep – Holdújév

Kínában hivatalosan ez egy 3 napos ünnep, mely általában februárra esik. A legenda szerint ilyenkor a Földisten felmegy az égbe és beszámol a Jáde Császárnak minden egyes család elmúlt évbeli viselt dolgairól. A nagyobb városokban már több héttel az újév előtt érzékelni lehet az ünnep közeledtét, a boltok hosszabb ideig tartanak nyitva, mindenhol piros lampiont látni ( a piros a szerencse színe). A 12. holdhónap utolsó napjának estéjén a kínai családok együtt ünnepelnek, felköszöntik a legidősebb családtagot, az öregek pedig piros papírba csomagolt pénzt adnak a fiataloknak (红包), sokszor a munkahelyen is kapnak ilyet a dolgozók. Az ablakokra ilyenkor papírkivágásokat, az ajtókra pedig verssorokat ragasztanak, sőt az egész lakást versidézetekkel és képekkel díszítik.
A közös ünneplés fénypontja a hagyományos oroszlántánc és a sárkány-lampiontánc, mely már a tereken, utcákon zajlik. Az újév első napjaiban a rokonok meglátogatják egymást és jókívánságokkal halmozzák el egymást. Gyakorlatilag ilyenkor szinte az egész ország 1-2 hetes szabadságra megy!

2. A KÍNAI NYELVRŐL

A mai kínai hivatalos nyelv a Han nemzetiség által beszélt nyelv, mely a legnépesebb nemzetiség Kínában. A kínai nyelvet több, mint egymilliárd ember beszéli Kínában, Tajvanon, Hong Kongban, valamint Délkelet-Ázsiában (Szingapúr, Indonézia, Malajzia, Thaiföld). A kínai nyelv a sino-tibeti nyelvcsaládba tartozik és teljesen eltér a nyugati világban használt nyelvektől, például nincs benne ragozás, viszont a hangsúlyozás nagyon fontos, enélkül nem érthető a beszélt nyelv. A kínai nyelv ötfajta hangsúlyt ismer:

  • nem emelkedő, nem eső
  • emelkedő
  • eső-emelkedő
  • eső
  • hangsúlytalan

A kezdő tanulókat latin betűs átírás is segíti a szavak kiejtésének megjegyzésében, ez a rendszer a pinyin átírás, melyet 1958-ban fogadtak el. A magyar tanulók számára a pinyin átírás alapján a kiejtés elsajátítása nem szokott akkora gondot jelenteni, ugyanis az alapszótagok kiejtése sokszor a magyarul beszélőknek nem annyira idegen, mint más nemzetiségűeknek.

Bár a modern kínai nyelv egyszerűsített írásjegyeket használ, mégis ennek a rendszernek az elterjedése problémákat is vet fel. Előnye, hogy könnyebb megtanulni az írásjegyeket, hátránya, hogy nehezebb felismerni őket, hiszen az írásjegyek sokszor nagyon hasonlítanak egymásra és nehezebb megérteni alakjukból, hogy mire utalnak. Ezenkívül, az 1956 előtti írásokat nem is lehet elolvasni, ha valaki csak az egyszerűsített rendszert ismeri. A 80-as, 90-es években a tradicionális írásjelek újra teret nyertek, sokszor látni őket utcai táblákon, éttermek és iskolák nevében. Dél-Kínában a tradicionális írásjegyek még gyakoribbak, Tajvanon pedig még mindig a tradicionális írást használják.

Egy kezdő számára a nehézséget inkább a nehezen megtanulható és könnyen elfelejthető írásjegyek jelentik. Kicsit hasonlít eme vonatkozásában a taijihoz. Sok kitartással és lelkesedéssel sokra viheti az ember, de a megszerzett tudás elveszik a rendszeres gyakorlás nélkül.

Magyarországon kevés helyen lehet kínaiul tanulni. Ha mégis nagyon elszántak vagyunk, nézzük meg az alábbi linkeket, hátha szerencsével járunk és indítanak számunkra megfelelő tanfolyamot (Budapest).