A Chén stílus létrehozója Chén Wángtíng (陈王庭) (1580–1660) harcművész és tudós volt.  Kínában a kulturális forradalom alatt sok írásos bizonyíték és hiteles forrás semmisült meg a Chén stílusú tàijíquán történetéről, ezért valószínűleg a Tàijí mesterek alábbi genealógiája sem teljes.

Chen taiji családfa

A Chén stílusú tàijíquán pekingi nemzedékének, valamint a Hùnyuán Tàijíquán és  Qìgōng mesterei:

  1. generáció: Chén Fākē (陳發科), 1887–1957
  2. generáció: Féng Zhìqiáng (冯志强), 1928 – 2012 és Tián Xiùchén (田秀臣), 1917 – 1984
  3. generáció: Hán Kuíyuán (韩奎元), 1948 –

    Hán Kuíyuán (1948 – )

   

Hán Kuíyuán (韩奎元) – Chen Taiji Quan és Qi Gong mester – 1948-ban Pekingben született. A harcművészetet családi körben kezdte el tanulni. Első mestere nagyapja Han Hong Bing, aki korának híres harcművésze és testőre volt, s mestere a Phao Chui (ágyukalapács) és a Wu Taiji Quan stílusoknak is.

Nagyapja halálát közvetően az édesapja tanította tovább, aki főleg a Shaolin irányzatban volt jártas. Édesapja emellett kínai operát tanult, harcművészeti jártasságának is köszönhetően nagy elismerésre tett szert művészetével. Hán Kuíyuán tíz évig tanult apjától, s ezalatt magas szinten sajátította el a Phao Chui-t.

Egy alkalommal, amikor egy nagy hordót vitt a vállán egy rossz mozdulatnál megsérült, s ez lehetetlenné tette  számára a további gyakorlást. Apjának egy régi jó barátja, aki hagyományos kínai orvoslással foglalkozott, felajánlotta, hogy bemutatja valakinek, aki tudna segíteni. Hán Kuíyuán megragadva a lehetőséget, elment a baráttal egy parkba, ahol abban az időben Tian Xiuchen mester tanított. Ő volt Chen Fake nagymester egyik legkiválóbb tanítványa. Hán Kuíyuán-t lenyűgözte Tian mester tudása és személyisége, s a barát ajánlásával élve, elkezdte a gyakorlást a gyógyulás reményében.

Három évnyi szorgalmas gyakorlás után minden panasza elmúlt, s ettől fellelkesülve még több energiát fektetett a gyakorlásba. Tian mester látva szorgalmát és elhivatottságát, tanítványául fogadta, és ettől kezdve mélyebben, alaposabban foglalkozott vele. A legjobb tanítványok közé tartozott. Versenyezni és oktatni kezdett, ily módon öregbítette mestere jó hírét.

Tian Xiuchen 1984-es halála után, Chen Fake egy másik híres tanítványánál, a későbbi nagymester Féng Zhìqiáng-nál folytatta tanulmányait. Feng mester viszonylag rövid idő után fogadott tanítványi rangra emelte Hán Kuíyuán-t, akinek ez új lehetőségeket nyitott a harcművészeti ismereteinek elmélyítésében.

Összesen tizenhét évig tanult Féng Zhìqiáng-nál, emellett önállóan tanított és népszerűsítette a Chen Taiji Quan-t. Han mesternek több mint húsz éves tanítás során, mindössze négy fogadott tanítványa lett Pekingben.

Hán Kuíyuán 1997-óta él Magyarországon, Chen Taiji Quan-t és Qi Gong-ot tanít, valamint hagyományos kínai gyógymódokkal foglakozik. 2001 őszén létrehozta a Magyarországi Chen Stílusú Xinyi Hunyuan Taiji Quan Egyesületet.


 

Chen Fake  
        Chén Fākē (1887 – 1957)
Chen Fake (陈发科) a XX. század legjelentősebb chen taijiquan mestere volt, aki a Henan tartománybeli Wenxia megye Chenjiagou falujában született. A 17. nemzedék tagjaként örökölte meg a Chen családi taijiquanját. Az ő dédnagyapja volt a híres Chen Changxing.

Chen Fake buzgó örököse volt a Taiji Quan családi ereklyéjének. A formagyakorlatot reggel, délben és este 10-10-szer gyakorolta, egy önmaga számára állított előírás értelmében. Különösen ragaszkodott a nyári napsütésben való gyakorláshoz, így megkülönböztethette, hogy rátalált-e a helyes testtartásra.

Chen Fake 17 évesen tett szert hírnévre a falujában. Volt ott egy nagyon erős ember, akit “Bika” gúnynéven emlegettek. Egy nap a Bika szorosan megragadta Fake csuklóit. Chen Fake egy Taiji technikával nemcsak kiszabadította magát a szorításból, hanem földre is dobta a Bikát. Amikor a támadója felkelt és megpróbálta elérni őt, Chen követte az ellenfele mozgását és eldobta hátra több mint három méterre.

Abban az évben, amikor Chen elérte a 20. évét, a megyeszékhelyen volt egy wushu verseny (küzdelem). Résztvett rajta és nem talált legyőzőre. Hírneve szárnyra kelt és bejárta az egész országot. Amikor Chen Fake neve eljutott Han Fuju hadúrhoz, az elküldött egy embert meghívni Chen-t a főhadiszállására és felajánlotta, hogy ad neki állást, ő lesz a wushu oktatók főnöke. Chen kereken visszautasította az ajánlatot. Ez felbőszítette a hadurat, aki utasított egy embert, hogy döfje át egy lándzsával Chen torkát. Chen megvárta, amíg a lándzsa feje a torkához közel került. Akkor fürgén lesüllyesztette a testét és leírt egy kört a levegőben a kezeivel, majd a lándzsa szárát egy kissé megcsavarta és megütütte az ellenfelét a lándzsa szárának másik végével. A támadója három-négy méterre elrepült. Mégsem békült meg a hadúr, megparancsolta, hogy Chen álljon egy a padlón körrel megjelölt helyre és azt mondta neki, hogy tegye a kezét hátra. Akkor megkérdezte Chen Fake-t, hogy képes-e megbírkózni egy wushu oktatóval, aki megpróbálná őt széthasítani egy pallossal. Chen azt mondta hogy megpróbálja. Amikor az oktató pallosával hadonászva Chen Fake-ra támadt, Chen Fake a körben maradt és anélkül, hogy a kezét használta volna, kirúgta a pallost az ellenfele kezéből. Ezután szabadon távozhatott a táborból.

1928-ban Chen Fake Pekingbe ment Taijiquan-t tanítani, unokaöccsének – Chen Zhaopei – meghívására. Ebben az időben a három Li testvér nagy hírnévnek örvendett Pekingben, mint wushu oktató. A Li testvérek arrogánsak voltak és nem tartották sokra a Chen család Taijiquan-ját. Értesültek Chen megérkezéséről és kihívták őt egy küzdelemre.Chen megérkezvén otthon találta mind a három Li testvért. A legidősebb testvér magas és erős testalkatú volt, nemcsak gőgös volt, hanem sértő volt magatartásában és a társalgás során is. Először ő támadta meg Chen-t. Chen csinált egy villámgyors mozdulatot egy “Ha!” kiáltással és a legidősebb Li testvért az ajtó melletti ablakpárkányra dobta. A másik két Li testvér látta ezt és egyikőjük sem merészelt megmozdulni.

Ezután az incidens után Chen Fake hírnévre tett szert a fővárosban. Alig volt képes kezelni a nagyszámú látogatót, akik azzal a kéréssel fordultak hozzá, hogy tanítsa őket.

Látogatói között volt Xu Yusheng, az akkori Pekingi Wushu Központ vezetője és olyan kiváló mesterek, mint Li Jianhua és Shen Jiazhen. Őket Chen hírneve vonzotta oda. Megérkezvén megkérték egy küzdelemre, és egy barátságos küzdelem elég volt számukra, hogy megbizonyosodjanak Chen kiválósága felől.

A híres Pekingi Opera színésze Yang Xiaolou, aki ismert volt a gongfubeli jártasságáról, szintén megkérte, hogy legyen az ő gongfu mestere. Chen tanítványai egyetértettek mesterük szakértelmének “tisztaság”-ában. Együtt nyújtottak át neki egy ezüst serleget “A LEGNAGYOBB A TAIJI-BAN” felirattal. Azután Chen Fake Pekingben megalapította a saját wushu központját, s ezután a Chen család Taijiquan-ja fokozatosan elterjedt.

Egyszer Xu Yusheng szponzorált egy harcművészeti versenyt Pekingben és meghívta Chen Fake-t tanácsadónak. A küzdelem szabályainak meghatározásánál, valaki azt javasolta, hogy egy párbajt 15 percben kellene korlátozni. Chen Fake azt állította, hogy annyi idő elegendő lehet a győztesnek, amíg valaki háromig számol. Li Jianhua jelezte, hogy kételkedik. Chen mosolygott. “Ha nem hiszed, tegyünk egy próbát”-mondta. Li két méter magas volt és 100 kg. Korábban az ÉK-Kínai Egyetem wushu oktatója volt. Meglehetősen képzett volt a Bagua stílusában. Li egy gyors mozdulattal támadott, Chen egy kicsit elfordította a testét, s közben gyorsan hárított. Támadója kb. 30 cm-re felemelkedett a talajról és a falnak ütközöt. A falon lévő fényképeket egy üvegtábla fedte le, s az darabokra tört. Li nem sérült meg, csak a ruhája koszolódott be a falról lehulló vakolattól.

Shen San az országosan ismert birkózó szintén jelen volt. Miután néhány udvarias szót váltottak, Shen megkérte had tegyen ő is egy próbát Chen-nel. Chen Fake mosolyogott, majd felemelte a két karját és megkérte Shen-t, hogy ragadja meg azokat. Amikor Shen megragadta Chen karjait, a nézők egy izgalmas párbajra számítottak, de az nem volt több három másodpercnél és mindketten nevettek. A küzdelemnek vége volt! A körülöttük állók nem értették, hogy mi történt.

Két nappal később, amikor Chen Fake este tanította a növendékeit. Shen meglátogatta, s vitt neki egy drága ajándékot. Chen tanítványai meglepve figyeltek, ezért Shen San megmagyarázta, mondván: “Chen mester nem csak kiváló a harcművészetben, erkölcsében még jobb. Chen mester hagyta, hogy megfogjam a karjait. Meg akartam mozdítani őt, de képtelen voltam. Amikor megpróbáltam felemelni a lábamat, ismét meg kellett állapítanom, hogy azt sem tudom megtenni. Azonnal tudatában voltam annak, hogy Chen mester sokkal többet tud, mint én. Chen mester nem dobott el és nem is beszélt másoknak arról, hogy mi is történt valójában. Azaz igen kiváló. Ma elsősorban azért jöttem el, hogy kifejezzem hálámat.” Ez csak egy a sok eset közül, amelyek megmutatják Chen Fake kiváló jellemét. Ő több évtizedig tartózkodott Pekingben anélkül, hogy egyetlen ellensége lett volna harcművészeti körökben.

Chen Fake nagyszámú tanítványa között sokan már mesterek voltak a wusu valamely más stílusában. Olyanokat jegyeztek fel közöttük, mint Liu Ruizhan, Tang Hao, Gu Liuxin Lei Mumin, Tian Xiuchen, Li Jinwu, Feng Zhiqiang és Li Zhongying. Ez világosan jelzi Chen Fake a presztizsét a harcművészek között.

Miután létrejött az Új Kína, Chen Fake együttműködött egy másik wushu mesterrel – Hu Yaozhen-nel – a Fővárosi Wushu Társaság létrehozásában, amelynek Chen lett az elnöke. Ebben a minőségben tevékenyen működött közre a Chen Taiji Quan elterjesztésében.

70 éves korában, betegség következtében halt meg Pekingben.

Sajnos eddig nem találtak filmfelvételt Chen Fake-ról, de fennmaradt egy fényképsorozat:

Tian Xiuchen
       Tián Xiùchén (1917 – 1984)
Tián Xiùchén (田秀臣) 1916-ban született Kínában. Mielőtt Chen Fake tanítványa lett volna, már igen magas szintre jutott a Xinyi Quan művelésében. Tian mestert Chen Fake egyik legkiválóbb tanítványaként tartják számon. Tián Xiùchén rendkívül közel állt mesteréhez. Chen Fake életének utolsó időszakában együtt lakott ezzel a tanítványával, így Tian számos olyan ismerethez juthatott hozzá, amihez más nem.

Tanítási módszerére nagyon jellemző volt, hogy nem szeretett sokat beszélni, inkább többször is megmutatta az elsajátítandó mozdulatot.

1984-ben betegség következtében hunyt el.

Tian mesterről több videó is fennmaradt. Ezek közül néhány:
   
        Féng Zhìqiáng (1928 – 2012)
Féng Zhìqiáng (冯志强) 1928-ban Hebei tartomány Shulu megyéjében született. Fiatal korában Tongbiquan-t tanult Han Xiao Feng-től és Liu He Xinyi Quan-t Hu Yaozhen-től.

1951-ben Chen Fake mestertől kezdte tanulni a Chen család Taiji Quan-ját. Mialatt a formagyakorlatokat tanulta, mindent megtett, hogy elsajátítsa a “lökő kéz” gyakorlatokat (ez egy páros gyakorlat a karok és az állások valamint a mozgás összehangolására).

Ebben az időben Chen Fake egyik tanítványa sem merte ezt gyakorolni a mesterrel, Feng kivételével. Ennek az volt az oka, hogy Chen Fake lökése olyan erős volt, mielőtt az ellenfél erőt fejtett volna ki, a mester már több méternyire ellökte őt. Feng azonban nem félt a földre dobatástól. Számos földre zuhanás után végül rájött a gyakorlat nyitjára. Feng nap mint nap órákat gyakorolt kinn a szabadban, s idővel túltett az összes tanulótársán. 2012-ben bekövetkezett haláláig a Chen Taiji Quan vezető nagymestere volt.

A képen középen Feng Mester, balján felesége, jobbján egy barátja, a többiek (köztük Han mester is) a tanítványai
Alkalmazások és a 48 lépéses pusztakezes forma Féng Zhìqiáng Mester bemutatásában: